Mirelle

Idén, a nyári szezonra időzítve jelenik meg először a Street Kitchen Guide, amelyben az ország 500 menő vendéglátóhelyét mutatják be az olvasóknak. Az egyes kategóriákban a dobogósokat még díjjal is elismerik a Big Green Egg–Street Kitchen Guide Díjátadó keretein belül.

A Street Kitchen csapata most egy több mint 300 oldalas könyvben mutatja be Magyarország 500 olyan vendéglátóhelyét, amely a szerkesztőség tagjainak leginkább elnyerte a tetszését.

A kiadványban 15 kategóriában gyűjtötték össze a vendéglátóhelyeket, külön kategóriát kaptak a fagyizók, a cukrászdák, a street food helyek, a kávézók, a pékségek, sőt a lángosozókat, távol-keleti éttermeket és fenntartható helyeket is külön vették górcső alá.

A Street Kitchen célja, hogy a friss kalauz útmutatóként szolgáljon a belföldi utazásokhoz: bárhol is legyünk az országban, egészen biztosan találunk a közelben olyan helyet, amelyben nem fogunk csalódni.

A kiadvány június 6-án debütál a nagyközönség előtt, az első Street Kitchen Guide Díjátadón, amelyen az egyes kategóriák legjobbjai is átvehetik majd a nekik ítélt díjakat.

A Street Kitchen Guide már rendelhető a Street Kitchen oldalán, ahol korlátozott számban a gálára is elérhetők még jegyek.

A Lush minden alkalomra képes igazán az igazán egyedi kollekciók megalkotására és ez az anyák napja kapcsán sincs másképp. A tavasz színeit magára öltő választékban többféle csomagot is találhatunk, vagy mi magunk állíthatjuk össze a tökéletes szettet.

Hogy mik kerültek az idei kínálatba?

Ahogy már megszokhattuk, illatos, izgalmas fürdőbombákkal találkozhatunk a Lush válogatásában, a Unicorn Pooptól a töltött Time to Relaxon és a cuki Mother Nature-n át, egészen a Blooming Beautifulig.

De itt vannak a különféle zuhanybombák is, amivel már egy pár perces zuhanyzás alatt megtapasztalhatjuk a pezsgő, habzó, illatos feelinget, nem feltétlen kell hozzá kádfürdőt venni. Tusfürdők és testradírok között tallózhatunk, választhatunk pihentető szemmaszkot, fátyolmaszkot is, vagy egy habos, krémes szappant is választhatunk, mint a benzoé és szantálfa tartalmú Sticky Syrup.

A Lush számtalan meghatóan kedves, szép csomaggal is készül, amelyek között kisebb és nagyobb kiszerelésekre is bukkanhatunk. A Mum négy ellenállhatatlan fürdőbombával hívja fel a figyelmet az énidő fontosságára, a Serenity a lassuláshoz, a megpihenéshez teremti meg a lehetőséget, a Happy Mother’s day szintén fürdő-, zuhany- és testápolási terméket kötött csokorba, a Mum’s Bathtime favourites pedig kilenc pihentető alkalmat ad, fürdőbombák és habfürdők képében.

Az anyák napi kollekció termékeit megtalálod a Lush üzleteiben, webshopjában sőt, a Wolt applikáció segítségével házhoz is rendelhetjük őket Budapesten belül.

Most igazán könnyű volt egy kellemes, tartalmas, izgalmas válogatást készíteni, az első szabadban töltött hétvégékhez és a kanapéra kucorodva olvasáshoz is bőven hoztam muníciót. Szeressétek!

Kaffka Margit – Színek és évek

A Libertine Könyvkiadó szívmelengetően szép Aranylétrás Klasszikusok sorozatában az első könyv óta bele vagyok szeretve, hiszen messze túlmutat a megszokotton, olyan új perspektívákat kínál – a gyakorlott olvasóknak is – amelyre sokszor ritkán adatik lehetőségünk. Minőségével minőséget teremt, lehetőséget egy magasabb szintű olvasásélmény megélésére, ahol nem csak a szöveg keltette érzetek, a történet, az író stílusa adja meg a hangulatot, hanem amelyhez mi is igyekszünk azt a teret, időt és környezetet megteremteni, ahol a varázslat méltóképp megszülethet.

A sorozatban most újabb magyar író kapott helyet Szerb Antal és Rejtő Jenő után. Kaffka Margit regénye az újraolvasás hasznosságát is megmutatja – hiszen lehet, hogy sokan ismerik, vagy ismerni vélik ezt a szöveget, a kiadó szerint mégis elemi erejű lesz a rácsodálkozás, milyen friss szemléletű ez a regény, és mennyi problémát vet fel a női sorsról, amelyek ma is időszerűek. Pórtelky Magda a kertjében üldögélve idézi fel az elmúlt ötven éve történéseit, amelyek között jócskán akadt tragikus pillanat. Elmélázik azon, mit tehetett volna másként, hol döntött rosszul, mi miért történhetett – ismerős gondolatfolyam ez mindannyiunk számára. Bizonyos eseményeken hosszan elidőzik, másokat inkább elhessegetne – emlékezik. Emlékezik és számot vet: vajon sodródott csak az eseményekkel, vagy maga alakította a sorsát? 

Leila Slimani – Mások országa

Az Európa Könyvkiadó kínálatában mindig rá lehet bukkanni kortárs kincsekre, rendkívül izgalmasnak ígérkezik a francia-marokkói Leila Slimani könyve is.

1944-ben az alig tizennyolc éves Mathilde beleszeret az elzászi falujukban állomásozó francia csapat marokkói tisztjébe, Aminba. Mathilde a romantikus regényekből megismert szenvedélyre, érzéki örömökre, kalandokra vágyik. A felszabadulás után követi férjét Marokkóba, amely ábrándjaiban a felhőtlen kék ég, a ragyogó napsütés, az illatos virágok és zamatos gyümölcsök földje. Ám csalódnia kell, egészen másmilyen valóság vár rá, új hazája hamarosan az elveszett illúziók országává változik számára. Míg Amin ádáz munkával igyekszik az örökül kapott terméketlen, köves földből virágzó majorságot teremteni, addig a pénztelenségtől, kirekesztettségtől és magánytól szenvedő Mathilde egyre elkeseredettebben próbálja megtalálni a helyét ebben az etnikai, társadalmi és vallási konfliktusokkal terhelt világban, ahol voltaképpen mindenki idegen, mindenki “mások országában” él: a francia telepesek éppúgy, mint a bennszülöttek, a katonák éppúgy, mint a földművesek. És mindenekelőtt a nők, akik az évszázados hagyományok, szokások, szabályok rabjaként élik az életüket a férfiak országában. A lázadás, a robbanás elkerülhetetlennek tűnik.

Janice Hallett – A Twyford-kód

Hallett korábbi regényei egyenes utat nyitottak új könyvének is. A csavaros, modernkori „levélregény” kombinálása egy gyilkossági nyomozással izgalmas újdonság, amelynek mikéntjére Hallett remekül ráérzett. Mostani könyvében is nyomozni hív és ki akarna ennek ellenállni?

Steven Smith negyven éve megtalál egy ismert gyerekkönyvet, aminek a margóján furcsa jelölések és bejegyzések vannak, szerzője pedig a hírhedt Edith Twyford. Kíváncsian elvisz a könyvet irodalomtanárnőjéhez, Miss Lickethez – ezzel tudtán kívül beindítva egy eseménysort. A tanárnő meggyőződése, hogy a könyv egy rejtély kulcsa, és a titkos kód Twyford összes alkotásán végigvonul. Miss Licketnek ezt követően nyoma veszik. Steven börtönbüntetést kap, majd szabadlábra kerül és szeretné megfejteni a rejtélyt, ami évtizedeken át nem hagyta nyugodni. Vajon Miss Licketet meggyilkolták? Vagy téveszmék rabja volt? Igaza lehetett-e a kóddal kapcsolatban? Ha igen, vajon ma is használatban van-e még a kód? A Twyford-kód mögött azonban nagy erők rejlenek, és nem Steven az egyetlen, aki próbálja megoldani a rejtélyt.  

Kovács Dominik és Kovács Viktor – Lesz majd minden

Nem kérdés, ha ikrek írnak könyvet, azt egy ikresnek olvasnia kell. Meg amúgy zseniális részleteket mutatott belőle az Európa Könyvkiadó, aki a kortárs magyar szerzőkhöz egyre biztosabb kézzel nyúl.

“Úgy van az, hogy az ember gyereke spórul, törekszik, spórul, törekszik, spórul, törekszik, amíg csak bele nem vénül ebbe, ki nem hullik a haja meg a foga, s akkor hirtelen valami könnyebbséget érez a bal bordája alatt” – vallják generációk óta a Nádor vármegyei Égetthalmon tősgyökeres Balogh család tagjai, akiknek annyira a vérükbe ivódik a gyarapodási kényszer, hogy számukra az élet örömeire már csak gondolni is pazarlás. Világháború, forradalom, tanácsköztársaság vagy gazdasági válság sem tántoríthatja el őket – még a rozsdás boronaszögekből krampácsolt fogsorú fölszegi Hétkórság átka sem! Az évenkénti kikísérés ünnepén az elhalt rokonságukat vendégül látva csak úgy dagad a keblük az előbbre jutásuk felett érzett büszkeségtől; nem számít, ha ketten osztoznak is egy szemen és egy fogon, ha csonka kezűek, netán ténylegesen kígyót melengettek azon a dülledő keblen. A holtak pedig nemcsak falhatnak, vedelhetnek és mulathatnak kedvükre, de a halál némaságából szabadulva a nyelvük is megered: beteljesült vagy csalfa szerelmi kalandozásaikról mesélnek, egykori sérelmeket, vitákat hánytorgatnak fel, de még az is előfordul, hogy békejobbot nyújtanak régi haragosaiknak, vagy nászra kelnek az élőkkel.

Alba Donati – Könyvesbolt Toszkánában

Toszkána és könyvesbolt? Olasz életérzés és a legjobb hobbi együtt? Alba Donati könyve a must have kategória élmezőnyébe került nálam.

Amióta megnyitottam a könyvesboltot, nincs olyan beszélgetés, amelyben fel ne merülne a kérdés: ,,Hogyan jutott eszébe az az ötlet, hogy könyvesboltot nyisson egy száznyolcvan lakosú, eldugott falucskában?” Alba Donati olaszországi könyvkiadóként mozgalmas életet élt – élvezte a nyüzsgést, a neves nemzetközi szerzők társaságát -, mégis készen állt a változtatásra. Egy nap úgy döntött, visszatér Lucignanába, szülőfalujába a toszkán hegyekben, és nyit egy kis könyvesboltot. Nem tűnt valószínűnek, hogy Alba boltja sikeres lesz, mégis hamarosan elterjedt a híre nemcsak a környékbeli könyvbarátok között, de szerte Olaszországban. Miután túlélt egy tűzesetet és egy világjárványt, népszerűsége nőttön-nőtt. Elkötelezett olvasók érkeznek távoli vidékekről nézelődni, meginni egy csésze teát abban a biztos tudatban, hogy Alba megtalálja a számukra legmegfelelőbb olvasmányt. A naplóbejegyzések formájában megírt, inspiráló történet az olvasást, az olvasókat és a könyveseket ünnepli – az irodalmi világ meg nem énekelt hőseit. Alba Donati költő, könyves szakember az olasz könyvkiadásban dolgozott a legjelentősebb nemzetközi szerzőkkel együttműködésben, mielőtt hazaköltözött Lucignanába, hogy nyisson egy kis könyvesboltot. A Könyvesbolt Toszkánában az első prózakötete.

Maggie O’Farrell – Egy házassági portré

Itália, reneszánsz, Firenze és a Hamnet. Ezek a hívószavai  Maggie O’Farrell új könyvének. A nagy sikerű Hamnet című regény szerzője ugyanis ezúttal a reneszánsz Itália sokszínű világát kelti életre. Lucrezia de’ Medici portréján keresztül megismerhetjük a Medici család és a firenzei udvar mindennapjait, különleges szokásait.

Lucrezia, Cosimo de’ Medici nagyherceg legkisebb lánya mellőzötten és meglehetősen szabadon éli életét apja firenzei palazzójában: bejárása van a palota legrejtettebb zugaiba, megfigyeli az udvar titkos működését, és képzeletét a művészet iránti rajongás tölti ki. Azonban legidősebb nővére, Maria, Ferrara hercegének jegyese váratlanul meghal, és Lucreziának akarata ellenére a helyébe kell lépnie: Alfonz herceg őt veszi el feleségül, és viszi magával udvarába.
A fiatal lány egy teljesen ismeretlen közegbe kerül, amelyben nehezen igazodik el, ráadásul érkezését nem mindenki fogadja örömmel. A legkiszámíthatatlanabb maga a férje, aki időnként kedves, személyre szabott ajándékokkal halmozza el ifjú feleségét, majd a legváratlanabb pillanatokban előtör belőle a kegyetlen politikus, akitől még saját családtagjai is rettegnek.
Miközben Lucrezia modellt ül a portréjához, amelynek munkálatait maga Alfonz felügyeli, világossá válik számára: ha nem sikerül minél előbb örököst szülnie, az akár még az életébe is kerülhet.

Heather Fawcett – Emily Wilde tündérenciklopédiája

Az Agave Kiadó választásai előtt mindig örömmel meghajlok, főleg, ha fantasy vonalon kínálnak valami újat. Emily Wilde professzor nem igazán tudja, hogyan kell társaságban viselkedni, de jó úton jár afelé, hogy a világ egyik legnevesebb drüadológusa, azaz szerzeteket tanulmányozó tudósa legyen. Épp a mindent átfogó tündérenciklopédiáján dolgozik és már csak egy fejezet van hátra, ami a sarkköri Ljoslandon élő titokzatos rejtettekről szólna. Emily teljesen idegen terepen találja magát, amikor megérkezik Hrafnsvikba. A külvilágtól szinte teljesen elszigetelten élő helyieknek egymásra kell hagyatkozniuk a túlélés érdekében, és Emily hamar magára haragítja a fél falut. A dolgok tovább bonyolódnak Wendell Bambleby professzor érkezésével, aki Emily riválisa, és szintén a rejtetteket kutatja. Amikor a lehengerlő természetű férfi felajánlja Emilynek, hogy dolgozzanak együtt, a nő kénytelen elfogadni az ajánlatát, ugyanakkor azt is tudja, hogy Wendell több annál, mint aminek látszik, és nem bízhat meg benne. Emily csakhamar azon kapja magát, hogy hiába szeretne tudományos távolságot tartani a ljoslandi szerzetektől, belekeveredik gonosz játszmáikba. Ha Wendell-lel együtt segíteni akar Hrafnsvik lakóinak, nemcsak a hőn dédelgetett tudományos objektivitását kell kockára tennie, hanem az életét is. Heather Fawcett regénye egy varázslatos izlandi tündérmese, ami az 1900-as évek egy képzeletbeli világában játszódik, ötvözve az Ezüstfonás, A Hollókirály és a Ház az égszínkék tengernél különleges hangulatát.

Dolly Alderton – Jó alapanyag

Dolly Alderton brit újságíró, író és podcaster, emellett a The Sunday Times rovatvezetője, aki a Minden, amit tudok a szerelemről című memoárjával robbant be a köztudtaba 2018-ban, számos díjat nyerve. A 21. század Kiadónál most megjelent könyve is igazán izgalmasnak tűnik.

Minden párkapcsolat elkezdődik valahol. És ez például kétszer is véget ér.
Andy szerelmes Jenbe. Jen is szerelmes volt Andybe. És Andy nem érti, ez miért maradt abba. Ennek következtében Andynek most:1. Nincs hol laknia. 2. Várja, hogy befusson stand-uposként. 3. Azon töpreng, miért van az, hogy csak egy pillanatra nem figyelt oda, és körülötte mindenki felnőtt. Andy saját összetört szívének tengerén sodródik. Minden, amit a nőkről, az együtt lakásról és a barátságokról gondolt, olyan szinten alakult át, hogy rá sem ismer. Andy a felbomlott párkapcsolat rejtvényét próbálja megfejteni. Ha megvan a megoldás, talán sikerül visszacsábítania magához Jent. Andynek még sok mindenre rá kell jönnie, nem utolsósorban azt kellene tudnia, hogy a volt párja hogyan látta a szakítást. Pompás megfigyelésekkel teli, metsző humorú regény az összetört szívről és a barátságról, és arról, hogy ezt az egészet hogyan lehet túlélni.

Alex E. Harrow – A Starling-ház

A Tízezer ajtó után Harrow új könyvét is kalaplengetéssel fogadtam. A történet alapjai ismerősek, Schwab Gallant regényének hangulata köszön vissza ebben a csodásan modern gótikus fantasyben.

Néha egy olyan házról álmodom, amit még soha nem láttam…
Opalról sok mindent el lehet mondani – árván maradt, kibukott a középiskolából, főállásban űzi a cinizmust, részmunkaidőben pénztáros -, de az számára a legfontosabb, hogy jobb életet teremtsen az öccsének, Jaspernek. Egy olyat, ami mindkettejüket kijuttatja Edenből. Ez a Kentucky államban található kisváros két dologról híres: a balszerencséjéről és E. Starlingról, Az Alvidék tizenkilencedik századi írójáról, akinek több mint száz éve nyoma veszett. A remeteként élt író semmi mást nem hagyott maga után, csak baljós pletykákat és az otthonát. Mindenki úgy gondolja, legjobb tudomást sem venni a hátborzongató házról és annak emberkerülő örököséről, Arthurról. Vagy majdnem mindenki. Opal gyerekkora óta Az Alvidék megszállottja. Amikor esélye nyílik belépni a Starling-házba – és pénzt szerezni az öccse jövőjének megalapozásához -, nem tud ellenállni a kísértésnek.
Ám gonosz erők egyre mélyebbre ásnak a Starling-ház eltemetett titkaiban, és Arthur rémálmai túlságosan valóságossá válnak. Miközben Eden a saját szellemei között fulladozik, Opal rádöbben arra, hogy végre talán lesz oka a városban maradni. Üdv a Starling-házban: belépés csak saját felelősségre.

Ross King – A firenzei könyvkereskedő

Az vesse rám, az első követ, aki nem indulna újra Itáliába, amikor csak tehetné, vagy a valóságban vagy olvasmányélmények által. Nem véletlen, hogy Ross King könyve is bekerült a mostani ajánlóba, a Firenzéből feketeöves író legújabb könyve Toszkánáig repít minket. (King egyébként néha városnéző túrákat vezet Firenzében, Rómában, Milánóban, Párizsban és Givernyben.)

Ha a firenzei reneszánszra gondolunk, szépséges freskók és szobrok, lenyűgöző épületek, bámulatos ötvösművészeti remekek jutnak eszünkbe. Pedig legalább ennyire gazdag és értékes volt a kéziratokkal foglalatoskodók világa: a kéziratvadászoké, írnokoké, másolóké, tudósoké és könyvkereskedőké. Jórészt nekik köszönhető, hogy az ókori és középkori irodalom nagy alkotásai –Platón, Livius, Cicero vagy Boccaccio művei – fennmaradtak.
A 15. századi Firenzében a Könyvkereskedők utcájának jól ismert alakja volt a művelt és szakmáját szenvedéllyel űző könyvkereskedő, Vespasiano da Bisticci. Tehetős és magas rangú megbízói – a Mediciek, a Sforzák, Federico da Montefeltro vagy II. Pál pápa – megrendelésére már-már műalkotásszámba menő kéziratos könyveket készíttetett, amelyeken korának legkiválóbb másolói és illuminátorai dolgoztak. Vespasianót páratlan mesterségbeli tudása, tájékozottsága és kiterjedt kapcsolatai miatt kortársai csak így emlegették: „a világ könyvkereskedőinek királya”. Csakhogy 1480 táján megjelent egy új találmány: a nyomdagép, a nyomtatott könyv, s ettől kezdve Európa egyik leghíresebb könyvkereskedőjének komoly kihívásokkal kellett szembenéznie.

Zuza Zak – Szláv füveskönyv

A lengyel gasztronómia elengedhetetlen része a lengyel vidék kincsestára, a hegyek, erdők adta csodák, amelyeknek felhasználása sosem ment feledésbe (legalábbis az általa ismert déli vidékeken) és amelyről most egy igazán szakértő könyv született a lengyel szakács, blogger Zúza Zak tollából.

A gazdagon illusztrált szláv füveskönyv ősi lengyel szokások kincsestára: az apró rituálék és népi gyógymódok megédesítik és örömtelibbé varázsolják a hétköznapokat. A szerzőt két lengyel nagymamája vezette be a természetes gyógymódok, szépségápolási praktikák és az egészséges életmód világába. Az évszakok szerint rendezett receptek és tanácsok gyűjteményét gyönyörű rajzok teszik még különlegesebbé. A könyvből megismerhetjük a természetes gyógymódokat a fizikai és mentális jólléthez is hasznos szépségápolási praktikákat kaphatunk. Felfedezhetjük az évkörhöz kötött rituálékat és a lengyel konyha megannyi tápláló receptjét (bodzavirágtorta az ellenálló képességért és a puszta élvezetért, illetve vadon élő növényekkel töltött nyári pierogi egy kellemes, tevékeny délutánért és a jó egészségért). Emellett megismerhetjük a különféle kézműves-tevékenységeket (tojás- és ruhafestés természetes anyagokkal az újjászületés és a megújulás jegyében), a népmeséket, mítoszokat, amelyekkel a lengyelek az őket körülvevő természethez kapcsolódtak.

Mi kell egy műalkotáshoz, hogy teljes fényében ragyogjon, hogy megmutassa valódi üzenetét, hogy illeszkedjen a környezetéhez? Keret. Hosszú évek óta próbálkozom a tekintetemnek megfelelő keretet adni, ami nem mindig sikerült, egyszerűen a szemöldökömmel nem tudtam dűlőre jutni. Bár a kétezres évek elején egy rövid ideig majdnem hogy divatos is volt a maga filigrán voltával, az utóbbi években úgy éreztem, hogy akárcsak a szemhéjam, a lefelé ívelő szemöldököm is csak ráerősít a „szomorú kutya” tekintetemre.

Mindent kipróbáltam, kentem koffeines szérummal, formáztam színezett géllel, speciális szemöldökpúderekkel, ceruzákkal, szálas satírozókkal tettem meg mindent, hogy megfelelő szöget és vastagságot vegyen fel, de az eredmény általában mesterkélt lett és gyakorta másmilyen. A tartós megoldások is foglalkoztattak, de bevallom, a legtöbb szemöldöktetoválásról nekem rajzfilmfigurák vagy Réber László illusztrációi jutottak eszembe, és nem vágytam egy sablonszemöldökre a három választható közül.

Maradtak a púderek, ceruzák.

Aztán februárban eltűnt végre a „szomorú kutya” tekintet, a felsőszemhéj-korrekciónak köszönhetően visszakaptam a tekintetemet, ami most már valóban megérdemelte volna a tökéletes keretet. Ekkor találtam rá Nagy Kinga természetes sminktetoválásokra specializálódott művészre, akinek a munkái igazán meggyőzőnek tűntek. Az általa képviselt microblanding technika nem új keletű, az ázsiai, japán tetoválóművészek a mai napig ezzel a technikával dolgoznak, amit a szakma és a rajongók is nagyra értékelnek. A microblanding lényege, hogy egy mikro méretű tűkből álló tűsorral, apró vágásokon keresztül juttatja a pigmentet a bőr megfelelő rétegébe és így születnek meg a valósághű szőrszálak, amelyek színe, iránya és vastagsága természetesen az eredeti szemöldökhöz igazodik, de annak egy jobb, szebb, tökéletesebb formáját adja eredményül.

A technika alapvetően fájdalommentes, hiszen a tetovált terültet helyben érzéstelenítik is. Kinga letisztult, elegáns, barátságos szalonja Csillaghegyen található. A beavatkozás – azt megelőző tanácsadással együtt – nagyjából két és fél órát vesz igénybe. Kinga nem csak tehetséges szakember, hanem jó emberismerő, úgy vág bele ebbe a közös utazásba, hogy előtte felteszi a számára, az alkotási folyamathoz elengedhetetlen kérdéseket, hogy a végeredmény ne csak precíz megoldás legyen, hanem pont az, amit a vendége megálmodott.

Engem is gyógyteával fogad, majd alaposan eltávolítja a szemöldököm környékéről a sminkemet és elkezdi a terület fertőtlenítését, érzéstelenítését. Amíg „zsibbadok”, addig beszélgetünk, elmesélem a szemöldököm hiteles történetét, elmondom, hogy milyennek képzelem én és persze hagyom, hogy a szakértelem és a rutin dolgozzon Kingában, amíg precízen felrajzolja a formát, megalkotja az ívet, bejelöli a majdani szálak helyét. Ezt követi a tetoválás, amelyből szinte semmit sem érzek, a kezelőágyon kényelmesen fekve csak hallgatom, ahogy a tű, mint egy farostban gazdag papíron futó ceruza, finoman sercegve pótolja azt, amit a természet kicsit szűkmarkúan mért.

Amikor kész, akkor még egy réteg festék kerül a kezelt területre, enyhe bohóckinézetem van, de nem számít, egy fotel ölén ülve teázom, beszélgetünk, szakmáról, szemöldökökről, gyerekkori álmokról, életutakról, hogy mi hozta őt ebbe a világba és hogyan találta meg magát ebben a művészeti ágban. Aztán visszatérünk a tetováláshoz, a térhatás elérése érdekében – géppel tetoválva – világosabb szálak is kerülnek a szemöldökömbe, hogy megadják a teltségét, kiemeljék a szálakat, mélységet adjanak hozzá. A végeredmény meglep: reméltem, hogy lehetne ilyen, de nem hittem. Én vagyok, nem lettem egy a rettegett egyenszemöldökök közül, megmaradt a karakterem, sőt, az összhatás (annak ellenére, hogy persze most minden erősebb, mint amilyen a végén lesz) már most megvan, működik a kémia, a hajhálót levéve, a fürtjeimet visszaigazgatva máris egy jól sminkelt én néz vissza rám a tükörből, holott épp az, ami pluszban nincs rajtam.

Azt gondolom, érdemes volt várni. Elengedni a népszerű, de tucat megoldásokat adó trendeket és kivárni azt, ami valóban olyan eredményt ad, amire vágytam. Most persze még gyógyulnia kell a sebeknek, védem a fénytől (jelenleg sapkával), de két hónap múlva, amikor túl leszünk a kötelező korrekción is, pont az a keret övezi majd a tekintetemet, ami csak kiemel engem, de nem módosít.